Egy ecuadori utazás nem lehet teljes a természeti látnivalók és az elképesztő állatvilág megcsodálása nélkül. És bár nagyon vonzottak minket a Galapagos-szigetek, de végül ebbe az útba nem tudtuk sem anyagilag, sem időben beilleszteni. Legalább egy hetet és többezer dollárt igényelt volna a kaland, így elhalasztottuk nyugdíjas éveinkre. 🙂 Szerencsére Ecuadorban van egy sokkal olcsóbb és a parthoz közelebb levő alternatíva, az Isla de la Plata, avagy a Szegények Galapagosa, ami egy egynapos túra alatt meglátogatható.
A Galapagos-szigetektől eltérően az Isla de la Plata nem vulkanikus eredetű, hanem a parttól távolodott el többezer évvel ezelőtt. A partmenti halászfalutól, Puerto Lopeztől mindössze 40 km-re található, az út egy óra alatt megtehető gyorshajóval. Nevében a plata ezüstöt jelent, aminek két jelentőséget tulajdonítanak: Sir Francis Drake itt rejtegette annó a spanyoloktól zsákmányolt ezüstöt, illetve messziről ezüstösnek tűnik a sziget a sziklákat beborító guanó miatt. A sziget a Machalilla Nemzeti Park része , csak idegenvezetővel látogatható és a túraösvényekről nem lehet letérni. Állatvilága hasonlít a Galapagoshoz, bár nem annyira gazdag. A szárazföldet leginkább kéklábú szulák és pompás fregattmadarak lakják, míg a partmenti vízben teknősök élnek. Időnként fókákkal is lehet találkozni, júniustól szeptemberig pedig a terület beleesik a bálnák vándorlási útvonalába.
Szintén a Machalilla Nemzeti Park része Ecuador legszebb strandja, a Los Frailes. Itt olvashatsz róla bővebben.
Reggel 9 körül érkeztünk Puerto Lopezbe a szomszédos Puerto Cayoból, ahol egy másik párral együtt önkénteskedtünk. (Önkéntes munkákat a workaway.info oldalon szoktunk keresni.) Tuktukkal jutottunk le a kikötőbe a buszpályaudvarról (1 USD). A parton sok iroda kínál jegyeket, nekünk már le volt foglalva 4 főre az út. A jegy 41 USD/fő, tartalmazza a hajóutat, ebédet (szendvics, víz, gyümölcs), idegenvezetést, búvárszemüveget+pipát és a kikötői illetéket. Bevártuk a többieket, aztán indultunk is a 12 fős gyorshajóhoz, nagyon nemzetközi társaság vedődött össze. A hajót dobálták a hullámok út közben. Mielőtt kikötöttünk, a vezetőink haldarabokat szórtak a vízbe, mire 5-6 óriási teknős jelent meg a hajó körül, egymás elől kapkodva a zsákmányt.

Majd kiszálltunk a hajóból, a papucsot leváltottuk sportcipőre, és elindultunk a túraösvényen. Közben több helyen megálltunk, az idegenvezető sokat mesélt az állatokról spanyolul és angolul is. Mivel a túrákon kívül nincs emberi tevékenység a szigeten, az állatok nem félnek, egész közel lehet menni hozzájuk. Szerencsére tömeg sincs, a csoportok egymástól elkülönülve járják be a szigetet, és maximalizálva van a napi látogatók száma. Épp a kéklábú szulák költési időszakában látogattuk a szigetet, így többféle méretű fiúkával is találkoztunk, sőt volt, amelyik ki sem kelt még. Érdekesség, hogy nincs klasszikus fészkük, viszont a fiókákat körülvevő guanó megvédi őket a fertőzésektől és a hangyáktól, vagy patkányoktól, mivel nem bírják a szagát.



Érdekesség, hogy a madarak lába csak hároméves korukban vált kékre, a szín intenzitása pedig függ az elfogyasztott halak mennyiségétől. Tehát minél jobban halászik a madár, annál kékebb a lába, ezt a párválasztásnál figyelembe is veszik. A pár csak addig van együtt, amíg felnevelik a fiókákat, a következő költési időszakra új párt választanak.
A szulákon kívül többféle madár él még a szigeten, legszembetűnőbbek a pompás fregattmadarak párzási időszakban: a hím felfújja piros torokzacskóját, így udvarol a tojónak.
A sziget növényzete száraz évszakban teljesen kihaltnak tűnik, de amint megjön az eső, kizöldül a táj. Láttunk egy kígyót megbújva a száraz ágak között, ha az idegenvezető nem szól, biztos elsétáltunk volna mellette.



A kb. kétórás szigettúra után újra hajóra szálltunk, megkaptuk a gyümölcsadagunkat, majd nem sokkal később kikötöttünk egy rövid snorkelezés erejéig. A dagály miatt nem volt kristálytiszta a víz, és én egy idő után fáztam is, de nagyon sok halat láttunk.

Nagyjából délután 4-re értünk vissza Puerto Lopezbe, ahol ettünk egy 3 dolláros napi menüt a kikötőben, majd indultunk vissza Puerto Cayoba.
Amit mindenképp ajánlott magunkkal vinni az útra:
- kényelmes sportcipő
- víz
- naptej
- sapka/kendő az erős napsütés miatt
- napszemüveg
- fürdőruha
Összességében nekünk nagy élmény volt, valószínűleg bálnalessel egybekötve még izgalmassabb lehet. 🙂 Szerintem a nagyjából 12.000 Ft nem sok egy egésznapos, tartalmas programért. Bár később voltunk Peruban egy hasonló túrán, ami a töredéke volt az árnak és rengeteg fókát láttunk. Természetkedvelő turistáknak nem éri meg kihagyni, maximálisan tudom ajánlani!
Vélemény, hozzászólás?