Mt. Yasur vulkán – minden, amit tudnod kell

Az egyik legnagyobb élményünk Vanuatun kétségkívül a Mt. Yasur volt, ez a könnyen megközelíthető aktív vulkán. Annyira aktív, hogy rövid időközönként hallani a robajlását és látni a felszálló hamu- és gázfelhőket, sötétben pedig a vörösen izzó lávát. Izgalmasan hangzik? Olvass tovább és tudj meg többet az árakról, megközelítésről, szálláslehetőségekről.

Megközelítés

A Mt. Yasur Tanna szigetén található, ami Vanuatu egyik legdélebbi szigete. A belföldi járatokat az Air Vanuatu teljesíti: elég megbízhatatlan légitársaság hírében állnak, már ami a járattörléseket illeti. Nekünk minden gépünk időben indult, de több sztorit hallottunk törlésekről, amik már csak a reptéren becsekkoláskor derülnek ki. Érdemes ezzel számolni, és módosítható szállásokat, programokat foglalni.

A reptér a sziget nyugati oldalán található, míg a vulkán keleten helyezkedik el. A kettő között nem igazán van klasszikus értelemben vett tömegközlekedés. Állítólag hétfőn, szerdán és pénteken indul egy ‘truck’ Lenakel városból a túloldalra, amire fel lehet szállni kedvező összegért, de a gyakorlatban nem tudjuk, hogy ez hogy működik. Meg lehet próbálni stoppolni, de a Vanuatun a stoppolásért is várnak némi pénzt, és időként nagyon gyenge a forgalom. A szállások szívesen szerveznek transzfert a sziget két oldala között, ez jelen pillanatban 5000 vatu (kb. 15.000 Ft) két főre/irány szállástól szállásig.

Egész jó szálláslehetőségek vannak a nyugati oldalon a reptértől északra: mi a Rocky Ridge Bungalows-ban aludtunk, de itt található az Evergreen Resort is. Innen egy néhány órás program a vulkántúra: elvisznek, fentvagy a kráternél valamennyit, majd visszahoznak a szállásra. Véleményem szerint azonban mindenképp érdemes 1-2 éjszakát a vulkán lábánál is eltölteni, egészen más élményekkel lehet gazdagodni.

Odafele mi a szervezett transzfert választottuk. Eleinte aszfaltozott úton haladtunk, majd már csak földút húzódott előttünk. Kilométereken át zöld erdők szegélyezték az utat, majd a megállíthatatlannak tűnő, buja dzsungelnek egyszercsak vége szakadt. A zöld számtalan árnyalatát felváltotta a fekete hamu és a vulkanikus talaj, és feltűnt a táj ikonikus alakja, a Yasur kúpja. Itt már kijelölt út sincs, és kizárólag 4×4-es autók merik erre venni az irányt – tulajdonképpen az egész szigeten nem nagyon láttunk mást. Már messziről látni lehetett a felszálló hamut és hallani a vulkán robajlását. Patakon kellett átkelni, és átszeltük a hamufennsíkot, mire megérkeztünk a vulkán lábánál található szállásokhoz és a látogatóközpont bejáratához.

Szállások a vulkán lábánál

Amit tudni kell, hogy ezen a környéken nincs állandó áramellátás. Úgy igazából nem sok minden van néhány kis falun kívül. Boltra vagy étteremre se számíts, de a szállások kínálnak ebédet és vacsorát extra összegért. (A legjobban felszerelt kisbolt a szigeten Lenakelben van, ha szükséged van valamire, kérd meg a sofőrt, hogy álljon meg egy bevásárlás erejéig.) A szállások napelemet használnak, illetve néhol esténként pár órára bekapcsolják a generátort. Ez telefon/fényképező stb. töltéséhez fontos infó. Mi egy lombházat foglaltunk 2 éjszakára a Volcano View Lodge-ban. Itt végül volt egy kis kavarás, így a szomszédos Yasur View Lodge-ban szállásoltak el egy ugyanolyan típusú házikóban a lombok között. Érdekes élmény volt, az erkélyről fantasztikus kilátás nyílt a vulkánra. Közös wc és hidegvizes tusoló tartozott a szálláshoz. A reggeli az árban volt, ebédet és vacsorát kb. 2500-3000 Ft-ért lehetett kérni. A látogatóközponthoz pedig csak át kellett sétálni az úton.

Fontos tudni még, hogy sem a szállások, sem a látogatóközpont nem fogad el bankkártyás fizetést, elegendő készpénzzel szükséges készülni. Lenakelben van egy ATM, vagy még a Tannára repülés előtt tudsz felvenni.

A vulkántúra

A nem túl magas csúcsra napnyugtakor vagy napfelkeltekor ajánlott felmenni, ilyenkor látszik jól a vörösen izzó láva. Valami miatt gyalog nem engedik fel az embereket, így transzfer szükséges. Első este Bálint nem érezte jól magát, így aznap nem vállaltuk a túrát. Másnap estére már jobban volt, viszont ekkor szakadt az eső és felhős volt a csúcs, vélhetően semmit nem láttunk volna.

Következő reggelre viszont kitisztult az idő, így 3.30-kor már a jegyelleőrzésnél voltunk (a jegyeket még előző nap megvettük). Egy kb. 15 perces terepjárós úttal felkapaszkodtunk a vulkán oldalában található „parkolóba”. Innen egy rövid kis ösvényen gyalog kell továbbmenni a kráter pereméig.

Fent erős szél, kénszag és a vulkán robajló hangjai fogadtak a korom sötétben. Szinte rögtön az első robajlást egy magasra törő lávaadag követte. Félelmetes, izgalmas, és egyben nagyon különleges élmény volt. Amikor alábbhagyott a szél, lenéztünk a kráter aljára: ott fortyogott a lávató. Időnként percekre elcsendesedett az egész, majd kezdődött újra minden. Kb. 1,5 órát tölthettünk fent a természet erejének csodálásával, már kivilágosodott, mire elindultunk lefele.

Rajtunk kívül egy hatfős francia csoport volt még fent, és kicsit később egy geológusokból álló csapat is megérkezett. Nem lehettünk többen, mint 15 fő. Jött velünk egy helyi „túravezető” is… őszintén, nem nyűgözött le a munkája. Strandpapucsban volt és plédbe takarózott a szél miatt. A biztonsági eligazítás részéről annyi volt, hogy jól támasszuk ki magunkat a szél miatt, és ha magasra törne fel a láva, álljunk hátrébb. Korlát nincs, de ezt láthatóan senki nem bánta. A szabályokkal teli európai kultúrából érkezve fura volt ez és egyben vicces is. Alapvetően nem tűnt veszélyesnek ott fent állni, talán az erős széllökések voltak ijesztőek kicsit.

Abban az esetben, ha a vulkán aktivitása emelkedne, és messzebre lökné ki a lávát, lezárnák a látogatók elől. Ilyen legutóbb idén októberben történt.

Árak

A belépőjegy a vulkánra 8000 vatu (21.000 Ft)/fő első alkalommal. Másodjára feleannyi, harmadjára negyede, negyedjére pedig elvileg ingyenes. Ezt nem nagyon reklámozzák, de ha többször szeretnél felmenni, jó tudni. Sajnos ebben az árban semmi más nincs benne azon kívül, hogy fent lehetsz a kráternél. Említettem, hogy gyalog nem engednek fel, így kötelező autóval menni. Ezt általában a szállások megoldják, de ezért még elkérnek 1000 vatut (3000 Ft) fejenként. Fent a vulkánon semmit nem adnak, se gázmaszkot, se sisakot, se infókat. A feltörő kénes gázogat és a hamut a szél elég hamar elviszi, de azért volt, hogy köhögtünk közben.

Hogy hova megy ez a nem kevés pénz, azt sajnos nem tudjuk, a látogatóközpontot viszont évek óta nagyban építgetik.

Egyéb programok a környéken

Bár ez a környék elhagyatott helynek tűnik, programlehetőségből nincs hiány (csak győzze az ember megfizetni). A szállások többféle túrát kínálnak tradicionális táncot járó falusiakhoz, cargo cult falvakhoz, vagy épp a melegvizes patakhoz. Nincs messze Port Resolution települése sem, ahol 1-2 egyszerű étterem és az óceán jelenti a látványosságot (nem saját tapasztalat).