Working-holiday vízummal járjuk Új-Zélandot, ezt a világ végén levő szigetországot. Itt az ideje, hogy néhány szóban az új-zélandi utazásunk munka részéről is írjunk kicsit, ne csak a holidayről 🙂
Ezek nagyrészt szubjektív tapasztalatok az eddigi néhány munkánk alapján összeírva, nem érvényesek minden itteni munkáltatóra. Az elmúlt néhány hónapban, mióta az országban vagyunk, két hetet dolgoztunk egy kiwigyümölcs-ültetvényen, illetve 2,5 hónapot Tekapoban én vízimentőként a helyi fürdőben, Bálint pedig eladóként a városka egyetlen kisboltjában, a Foursquare-ben.
Fizetés és adózás Új-Zélandon
Hetente kapunk fizetést, ami hihetetlenül szuper dolog, és nagyon könnyű volt megszokni. Eddig az USA-beli kéthetente fizetés volt a top élményem külföldi munka szempontjából, de Új-Zéland még azt is felülmúlja (főleg amilyen ütemben költöttünk a kocsira az utóbbi időben 😀 ).
Többféle adókulcs van, és sávos adózási rendszert használnak. Nekünk 17-25% körül szokott mozogni a levont adó, attól függően, hogy mennyi az adott heti fizetésünk. Ha nem lenne érvényes adószámunk, akkor ez az összeg 40% lenne.
Ha véletlenül elszámolnak valamit, akkor igyekeznek rövid időn belül javítani, bár volt, hogy többször kellett szólni valami miatt.
Szünetek
Új-Zélandon egy rendes nyolcórás munkanapra 2×15 perc fizetett, és 1×30 perc fizetetlen szünet jár. 10 óra munka után még egyszer 15 perc jár. A szüneteket tetszőleges felosztásban lehet kivenni, persze igazodva egymáshoz. Én az utóbbi időszakban a 2×30 perc mellett döntöttem. A kiwiföldön mindenki egyszerre ment szünetre, ott nem volt ilyen opció.
Szabadság, munkaszüneti napok
Mivel nem állandó foglalkoztatásra lettünk felvéve (hivatalosan állandó/permanent munkát nem is végezhetünk a vízum miatt), ezért éves szabadság nem jár. Cserébe minden fizetésre rátevődik 8% holiday pay.
Új-Zélandon munkaszüneti napokon az órabér 1,5-szeres szorzóval számolódik, és minden ledolgozott munkaszüneti nap után jár egy ‘alternatív szabadnap‘, amire 8 órát fizetnek, és tetszőlegesen ki lehet venni. Mivel végigdolgoztuk az év végi ünnepeket, így összegyűlt 3 ilyen napunk, ezeket felhasználva mentünk el 5 nap szabadságra motortúrázni a Milford Soundhoz.
Kiwi munkamorál
Általánosságban azt tapasztaljuk, hogy magyar (de európai, japán, akár amerikai stb.) munkamorállal itt nem kell megszakadni, hogy teljesítsük az elvárásokat. Sokszor téma ez a többi külföldivel, és itt élő magyarok is mesélték ezt, mert néha az itteni lazaság szokatlannak tűnik más kultúrákból érkezve. Nem elvárás, hogy tovább maradj, de ha mégis úgy alakul, akkor természetesen negyedóra pontossággal ki van fizetve. Igyekeznek olyan feladatokat adni, amiről tudják, hogy szívesen végezzük. Nem ellenőrzik az elvégzett munkát, és senki nem szól rá arra, aki esetleg félgőzzel dolgozik.
Mindketten kb. 10 nemzetiséggel dolgoztunk együtt az elmúlt 2,5 hónapban. Leginkább a japánokkal szerettünk dolgozni, mert hozzánk hasonlóan komolyan veszik a feladatokat és igyekeznek a lehető legjobban végezni a munkájukat, és ezt fordítva ők is elismerik.
Dolgozói juttatások
A Springs elég nagyvonalú volt a juttatások tekintetében, szabad bejárásunk volt a medencékbe, szaunába, és persze Bálintot is tudtam vinni magammal szabadnapokon 😀 .
Illetve 12 órás műszak esetén még egy ingyen ebédet is kaptam, egyéb napokon pedig kedvezménnyel ehettem a fürdő saját kávézójában (nem volt nagy szám a kajájuk, az esetek 90%-ban saját ebédet vittem).
Bálintnak az egyébként nem olcsó kisboltban 10% dolgozói kedvezménye volt, és rengeteg kidobásra ítélt, lejárós, de még ehető kaját megmentett.
Mindkét helyen biztosítottak a munkavállalók számára gyümölcsöt, teát, kávét.
Szállás
Bár a szezonális munkák nagy része Tekapohoz hasonló kisvárosokban van, szállást a munkáltatók az esetek nagy részében nem tudnak biztosítani. Többször hallottuk, hogy covid előtt több cégnek a birtokában voltak staff house-ok, azonban a nagy bezárások alatt eladták/felmondták a bérleti szerződést, és most nem tudnak segíteni. Az ilyen turizmusra specializálódott kisebb helyeken pedig a szállások nagy részét a tulajok inkább airbnb-re tartják fent, nem hosszútávú kiadásra. Végül persze lett szállásunk, és ahogy térnek vissza a turisták, úgy fog javulni a helyzet, a fürdő is kötött új bérleti szerződéseket 2 házra is az utóbbi időben. Viszont nem adják olcsón a szobákat. Általában egy kétágyas szoba 200 NZD/(45.000 Ft) hét. Közös konyha és fürdő a többi munkavállalóval persze.
Ti kérdeztétek
Az instagramon kaptunk néhány kérdést a munkavállalással kapcsolatban:
- Össze tudjátok hangolni a szabadnapot? – Igen, ebben nagyon rugalmasak voltak, az első héttől kezdve kedd és szerda volt a szabadnapunk.
- Könnyű volt munkát találni? – Erre azt mondanám, hogy szezonális munkát, pl. turizmus/vendéglátásban, mezőgazdaságban nagyon könnyű találni. Az a tapasztalatunk, hogy komolyabb, „rendes” munkára nem a workingholiday vízummal rendelkezőket választják elsősorban. Bár még nem akarunk visszaülni az irodába, időnként kacsintgatunk az otthoni szakmáink felé, és küldtünk is pár jelentkezést, de ezekre sosem jutottunk be.
- Hol érdemes munkát keresni Új-Zélandon? – Az előző pontban említett szezonális munkákat a backpackerboard.co.nz oldalon keresünk, egyéb munkákat pedig a seek.co.nz oldalán nézegetünk.
- Milyen lehetőségek vannak, amit papír nélkül, esetleg munkától eltérő szakmával lehet végezni? – Megint csak azt mondanám, hogy bármi szezonális szóba jöhet. Sok ilyen munkához adnak tréninget, ezért általában azt kérik, hogy minimum 3 hónapot maradj. Elég nagy a munkaerőhiány, és nem igazán nézik a papírt, inkább a tapasztalatot, és hogy hajlandó legyél tanulni.
Ha pedig megtetszik az ország, és maradnál: több hirdetésnél láttam már, hogy a megfelelő munkaerőnek szponzorálják a munkavízumot, illetve nekem is felajánlották a fürdőben. Ha pedig olyan végzettséged van, ami hiányszakmának számít itt (pl. eü, IT, stb.), akkor jelentkezhetsz ‘skilled migrant’ vízumra.
Vélemény, hozzászólás?