Sokat hezitáltunk, hogy elinduljunk-e San Gil felé, vagy ne, mivel esős évszak lévén az időjárás minden napra esőt mutatott. Nem voltunk benne biztosak, hogy esőben is élvezhetőek-e a programok. Végül tanácstalanságomban feltettem a kérdést egy Dél-Amerikában utazgatóknak létrehozott Facebook-csoportban, és hamarosan meg is lett a válasz: menjünk, jó az idő! Gyorsan meg is vettük a buszjegyet, ami a legjobb döntésnek bizonyult. Hamar rájöttünk, hogy az esős évszak csak annyit jelent, hogy minden nap eshet egy órát nagyjából, de egyébként meleg az idő.

Bogotából egy néhány órás buszozással értük el San Gilt. (Bővebben Bogotáról és az első napokról itt írtam.)Az Expreso Brasilia járatát választottuk, mert erre tudunk a neten bankkártyával foglalni, de nagyjából mindegyik társaság egyforma áron van. A hoteltől a pályaudvarra Uberrel mentünk, ami ugyan illegális az országban (hasonló okok miatt, mint otthon), mégis tökéletesen működik.
San Gilbe este érkeztünk meg. A hostelben mi voltunk az egyedüli vendégek az alacsony szezon miatt. Előre csak 2 éjszakát foglaltunk, de végül négyet maradtunk.
A városka nagyon nyugodt hangulatú volt (főleg Bogotá után), nagyon élveztük az ott töltött napokat. A főtér mindig tele volt emberekkel, mindenhonnan szólt a latin zene, este grillezett húst árultak az utcán, és a főtértől néhány utcára egy színes gyümölcs- és zöldségpiacra bukkantunk, minden adott volt a jó hangulathoz. Egy parkot is találtunk, ami inkább botanikus kertre hasonlít, és ahol minimális belépőért cserébe lehet gyönyörködni a növényvilágban. Olyan növények élnek mindenfele, amit nálunk szobanövényként árulnak több ezer Forintért a kertészetekben, itt is csak tátottam a számat.

A programok
Pozo Azul
Költség: 0
Idő: egyéni
Vinni érdemes: törölköző, fürdőruha, víz
Az első napunkon a Pozo Azult látogattuk meg, ami egy természetes fürdőhely vízesésekkel. Kb. 20 percet sétáltunk az út mentén, mire elértük, közben párszor frászt kaptam a mellettünk elhúzó kamionoktól. A vízparton már teljesen nyugodt volt a környezet, viszont elég hamar beborult az ég, úgyhogy némi láblógatás után visszaindultunk ebédet szerezni.
Barlangászás
Költség: 35.000 COP (3000 Ft) fejenként + közlekedés
Idő: kb. 1-1,5 óra + közlekedés
Vinni érdemes: vízi-/sportcipő, könnyű sportruha, törölköző
Második napunkon a Cueva de la Vata-ban (Tehénbarlang – állítólag több tehén is leesett a bejáratánál, innen a neve) barlangásztunk. Ez a környék egyik legkülönlegesebb barlangja a cseppkövek és a föld alatti patak miatt, aminek a szintje az esőzésektől függően elég magas is lehet.
A barlang Curitiben található, ami kb. 30 percre van busszal San Giltől. Viszonylag könnyen elérhető, a terminalitón (a környező településeket kiszolgáló kis pályaudvar) felszálltunk a Curitibe tartó busetára (kisbusz), ami fejenként 1800 COP-ért (160 Ft) vitt át minket. Közvetlenül a település előtt szálltunk le a programszervező irodánál. A buseták gyakorlatilag bárhol megállnak, csak szólni kell a sofőrnek.

A túravezető előre figyelmeztetett, hogy most viszonylag alacsony a vízállás, amit én nem bántam annyira. Átöltözünk, megkaptuk a sisakjainkat, és elindultunk felfedezni a barlangot. Sajnos értékelhető képeink nem igen vannak, csak sportkamerát mertünk bevinni a víz miatt.

Az első meglepetést a denevérek jelentették: amint észlelték a fejlámpánk fényét, elkezdtek repkedni körülöttünk. Aztán amint haladtunk a barlang belseje felé, úgy lett minden egyre csendesebb, mivel csak mi hárman voltunk. A patakot hamar elértük, a séta nagy részét a mederben tettük meg. Néha megálltunk egy-egy cseppkőképződménynél, ilyenkor a vezetőnk elmondta mit látunk. Voltak szűkebb részek, ahol négykézláb kellett mászni. A levegő kellemes 25 fok körüli hőmérsékletű volt, a víz sem volt vészesen hideg. A túra végén elértünk egy kisebb vízeséshez, ahol meg lehetett mártózni. Mivel a barlang kijáratát a mai napig nem találták meg, így itt vissza kellett fordulnunk, és ugyanarra kimenni mint ahol bejöttünk.
Siklóernyőzés
Költség: 180.000 COP/fő (15.000 Ft)
Idő: összesen kb. 5 óra, ebből a levegőben 25-30 perc
Vinni érdemes: napszemüveg, naptej, zárt cipő, hosszúujjú felső

Amikor megtudtuk, hogy San Gil környékén viszonylag baráti áron (az Alpokhoz képest biztos) lehet siklóernyőzni, tudtuk, hogy ki kell próbálnunk. A hostelen keresztül le is foglaltuk, megkaptuk a jegyeket és másnap jöttek értünk reggel. Kisbusszal elvittek minket a Chicamocha Canyonba, ami San Giltől nagyjából egy órányira található. Különlegessége a kanyonnak, hogy sok helyen áramlik felfele a meleg levegő spirál alakban, így viszonyleg sokáig fent lehet maradni a levegőben, és a landolás ugyanott van, ahol a felszállás.

Egy rövid fejtágítás után beosztottak minket a pilótákhoz, és kezdődhetett a kaland! Viszonylag gyorsan becsatoltak, utána már csak futni kellett a lejtő felé: pár lépés után már nem éreztem a talajt a lábam alatt. Már a levegőben voltunk, amikor a pilóta szólt, hogy üljek feljebb, bele a hevederes ülésbe (ezt megmutatták előtte). Miután elhelyezkedtem, szótlanul bámultam a tájat, és hihetetlen szerencsésnek éreztem magam, hogy itt lehetek.
Jó fél órán keresztül néztem az alattunk elterülő kanyont és élveztem a csendet, majd hamarosan leszálláshoz készülődtünk. A felszálló levegő vitt volna minket felfele, így nem sikerült elsőre. Végül persze leszálltunk, ami az én szempontomból annyit jelentett, hogy ki kellett nyújtani a lábam, és a fenekemre huppannom. Mivel a levegőben viszonylag sokat köröztünk a légáramlatok miatt, leszállás után éreztem egy kis szédülést, de ez teljesen normális, és hamar el is múlt. A levegőben szerencsére semmi bajom nem volt.

https://parapentechicamocha.com/
Ez volt eddig az egyik legnagyobb élményünk itt, és mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki, nem igazán lehet szavakkal leírni az érzést.
San Gilben lehetőség van még raftingra és canyoningra is, de mivel szép lassan haladunk Guatape felé (ahol workaway-el fogunk dolgozni), úgy döntöttünk, hogy ezeket a sportokat majd ott próbáljuk ki.
Innen Santa Marta felé vettük az utunkat, a Karib-tenger felé.
[travelmap url=”https://vtimi91.travelmap.net/san-gil” width=”100%” height=”600″]
Vélemény, hozzászólás?