Egy óriási, különleges nemzeti park, ami ráadásul világörökségi terület is. Ki ne akarna itt kempingezni? Írtunk már a Milford Soundról, hiszen tavaly motorral érkeztünk ide, ami kiváló döntés volt. Idén viszont a lakóautózáson volt a sor, és ezt sem bántuk meg! Ezúttal két éjszakát töltöttünk itt kempingezve, napközben pedig túráztunk. Mi szívből ajánljuk minden Új-Zélandra látogató utazónak felkeresni ezt a helyet valamilyen formában.
Íme néhány tudnivaló, mielőtt kempingezni indulsz a Milford Roadon a fjordok vidéke felé.
DOC kempingek a Fiordland Nemzeti Park területén
A nemzeti parkban és Te Anau környékén tilos a szabadkempingezés, így ez az opció kilőve. A legtöbb parkolóban kint van a tiltó tábla, vélhetően ezeket a részeket ellenőrzik is a rangerek. Nem kockáztattunk, meg ugye mégiscsak nemzeti parkról van szó, érthető a korlátozás.
Összesen 8, DOC (Department of Conservation) által üzemeltetett kemping van jelenleg a Milford Road mentén, jól láthatóan kitáblázva. Autóval és sátorral is lehet ezeken a helyeken kempingezni. A kempingek mindegyike gyönyörű helyen található, kilátással a hegyek között elterülő völgyekre, viszont mind nagyon egyszerűen felszerelt. 1-1 szárazwc (amik a nagy forgalom miatt hamar megtelnek, ezért nem túl csábítóak…), helyenként vízvételi lehetőség (nem ivóvízzel) és tűzrakóhely alkotja az infrastruktúrát.
Mindezért 15 dollárt kell fizetni fejenként, amit kicsit sokalltunk. Voltunk már sokkal jobban kialakított DOC kempingekben ennyi pénzért, igaz az nem nemzeti park volt:) A Fiordland területén a DOC kempingekben a fizetés önbevalláson alapul: nincs helyben személyzet, csak ki vannak téve a kitöltendő slipek, aminek az egyik felét az autón/sátron kell jól látható helyen elhelyezni; és egy postaládához hasonló doboz a pénz és a papírka másik felének bedobására. Esténként talán ellenőriznek, de találkoztunk olyan pénzes ládával, amibe alig lehetett bedobni a tasakot, vélhetően napok óta nem ürítették.
Készpénzzel tehát készülni kell. Működik ugyan az online foglalás, de térerőt nem találtunk a kempingekben, így ez esetleg előre foglalás esetén lehet opció. (A nagyobb túrák parkolóiban érdekes, de van térerő, pl. a Divide-nál.) Ha előre tudod, hogy bent akarsz aludni a parkban, akkor jó megoldás lefoglalni, így nem kell a készpénzzel bajlódni.
A nagyobb területű kempingek közelebb a Milford Soundhoz, mint pl. a Cascade Creek, nagyon népszerűek, és sokan alszanak itt főszezonban. A legtöbben a Milford Soundhoz való közelsége miatt választják ezt, tulajdonképpen praktikus megálló: innen maga a Sound egy órán belül elérhető. Az eggyel délebbre található Upper Eglinton viszont kis területű, nem annyira népszerű. Mindkettőben könnyen találtunk helyet február elején úgy, hogy 8 óra után gurultunk be túrázást követően.
Egérproblémák
Mielőtt kiválasztottuk az esti szálláshelyünket, a Campermate applikáción (új-zélandi utazós applikációkról itt olvashatsz bővebben) elolvastuk a kommentszekciót, és meglepetésünkre több kempingről olvastuk, hogy egerek jutottak be a lakóautókba. Így ezeket messziről elkerültük, mert épp nincs egerünk az autóban, és szeretnénk, ha így maradna. Mindenesetre kicsit kiábrándító, hogy nem kezelik a problémát.
Egyéb opciók
Ha nem vonzanak ezek az ún. „low-cost”, kevésbé felszerelt kempingek, de nem is mennél hotelbe, akkor is van néhány megoldás. A legkényelmesebb és leghúzósabb talán a Milford Lodge: az árammal ellátott, erdei campervan parkolókat is kínáló szálláshely szinte közvetlenül a fjord partján található, pár percre a hajók indulási helyétől. Egy éjszaka azonban 120 dollárba kerül itt, amiért használhatod a konyhát és a lounge-ot is.
A másik opció az Eglinton Valley Camp a Milford Road mentén. Itt is van közös konyha és fürdő, nincs viszont árammal ellátott hely. Ára jelenleg 30 NZD/fő.
Vélemény, hozzászólás?